Előző posztunkban, mely nektek hála közel 15 ezres olvasottságot ért el, a történelem 4 legnagyobb vezetőjéről írtunk. Cikkünkben ígéretet tettünk arra, hogy következő írásunkban majd a 4 legnagyobb hadvezér listáját közöljük így most erről olvashattok a négyes blogon. Közkívánatra most is lesz egy +1 helyezés, mert mindenképpen akartunk tenni egy magyart is a felsorolásunkba. Nézzük tehát az ars poeticánk jegyében tömören a 4 legnagyobb és legsikeresebb hadvezért:

Bonaparte Napoleon (1769 - 1821)

Édouard Detaille festménye Napóleonról (forrás: wikimedia.org)

A legtöbb csatát megnyert újkori tábornok, hadvezér, államférfi és császár, Bonaparte Napoleon, vagy I. Napoleon volt, aki több, mint 23 éven keresztül bizonyult szinte legyőzhetetlennek Európa hadszínterein. Katonai pályafutása során - mely alatt az egyszerű tüzér-hadnagytól egészen a frontparancsnok-tábornoki rendfokozatig jutott - összesen 60 csatában vett részt, melyek közül csak alig néhányat veszített el. Számára tragikus módon az egyik a lipcsei népek csatája volt (1813 október 16-19 között), a másik pedig a végső bukását okozó waterloo -i csata (1815 június 18-án). Katonai zseni volt, a történelem legtehetségesebb hadvezére. 1792 és 1815 között folyamatosan harcolt, fél életét a csatatereken töltve. Osztozott katonái sorsában, közöttük menetelt, azt ette, amit ők. Emberei tűzbe mentek volna érte. A kontinens teljes összefogása ellen azonban ő sem tehetett semmit. Végül legyőzték és életét egy távoli szigeten, Szent Ilonán fejezte be, alig 51 évesen, brit őrizet alatt.

Nagy Sándor (Kr.e. 356 - Kr.e. 323)

Nagy Sándor (forrás: wikipedia.org)

Minden idők legnagyobb hódítója és egy egész birodalom létrehozója, a makedón uralkodó, III. Alexandros volt. Alig 20 évesen került Makedónia trónjára - és a görögség élére - miután édesapja, II. Philipposz merénylet áldozata lett. Merész terveket dédelgetett, melyek közül a legnagyobb szabású, a szomszédos Perzsa Birodalom legyőzése volt. Krisztus előtt 334-ben, alig 65 ezer katonával látott ehhez, ekkor támadta meg ugyanis III. Dareiosz óriási kiterjedésű, egészen Indiáig elnyúló, több millió négyzetkilométeres birodalmát. Meglepő módon, a perzsáknak kedvező erőviszonyok (és létszám-adatok) dacára győzelmet győzelemre halmozott. A makedón falanx harcmodort tökélyre fejlesztette így a korabeli világban nem akadt legyőzőre. A perzsa nagy-királyt a Gugaméla melletti csatában győzte le (Kr.e.331-ben) és bár 30 éves korára mindent elért amit akart, élete utolsó pár évében már birodalma egyben tartásával foglalkozott, miközben állandó tivornyákkal égette két végén gyertyáját. Szervezete már 32 éves korára legyengült és végül malária végzett vele. Halála után birodalma azonnal részekre esett szét.

Oliver Cromwell (1599 - 1658)

Oliver Cromwell (forrás: collections.rmg.co.uk)

Az 1642 - 1649 közti angol polgárháború győztes, nagy hadvezére Oliver Cromwell a "New Model Army", azaz a vasbordájúak megteremtésével a történelem egyik legütőképesebb lovasságát hozta létre. Ezzel a lovassággal nyerte meg a polgárháborút a király, I. Károly seregeit legyőzve (a Naseby és Preston -i csatákban) és ezzel a sereggel aratott diadalt később az írek, illetve skótok felett is (mindkét területet leigázva). Cromwell sokoldalú hadvezéri tehetségét mutatja, hogy a tengeri harcokhoz is jól értett: az 1652-164 -es angol-holland háborúban például sorozatos győzelmeket aratott a németalföldi flotta felett. Dicsőségei dacára Oliver Cromwell egy diktátor volt, 5 éves teljhatalma alatt, 1653 és 1658 között teljes elnyomásban szenvedett Anglia.Így nem meglepő, hogy természetes halálát követően a brit parlament visszatért a királyság rendszeréhez és a trónra, a Cromwell által kivégeztetett I. Károly fiait hívta vissza.

Szaladin (1137 - 1193)

Szaladin, egyiptomi szultán (forrás: Image/Index/Heritage Images ID P9GM13)

Teljes nevén An-Nászír Szaláh ad-Dín Juszif Ibn Ajjúb kurd származású katona, majd hadvezér és egyiptomi szultán volt, a középkor legsötétebb időszakában, a XII. században. Bár kezdetben az egyiptomi Fatimida uralkodócsaládot szolgálta (mint az ott állomásozó szíriai csapatok vezetője), később, 1171-ben, 34 évesen maga váltotta le az utolsó Fatimida uralkodót és szultánként Egyiptom élére került. Mintegy 22 éven keresztül birtokolta a hatalmat és ez idő alatt győztes csatái, hadjáratai révén tekintélyt illetve elismerést vívott ki magának az egész arab világban. Tiszteletének legfőbb oka a keresztesek legyőzése és kiszorítása volt a térségből. Szaladin 1187-es hattini csatában végzetes csapást mért ugyanis a jeruzsálemi keresztes seregekre, majd három hónappal később visszafoglalta a korábban 88 évig keresztény kézen lévő Jeruzsálemet is.

4 + 1 Kinizsi Pál (1431 - 1494)

A magyar történelem bővelkedik nagyszerű és sikeres hadvezérekben, közéjük sorolható például Hunyadi János, Zrínyi Miklós vagy az újkori időkből Görgey Artúr. Az egyetlen magyar hadvezér azonban, aki soha, egyetlen csatáját sem vesztette el egész életében: Kinizsi Pál volt, Mátyás király hűséges katonája. Már akkor vitézségéről szóltak a híradások, amikor 1468-ban vezette Mátyás hadát Morvaország ellen és Spielberget illetve Olmütz várát ostromolta. Az 1474-es boroszlói hadjárata ma is hadtörténeti különlegesség, mert egy ostromló sereg megadását eredményezte, amikor a királyát bekerítő lengyel erők utánpótlását vágta el. Kinizsi később sikerrel harcolt a Habsburgok ellen is, így végül kiérdemelte Mátyás elismerését, aki a nagyvázsonyi várat adományozta neki és megbízta 10 vármegye seregeinek vezetésével (egyúttal megajándékozva a temesi ispáni címmel). Kinizsi 1479-es kenyérmezei győzelme a törökök felett, örök időkre ismertté tette nevét egész Európa számára (hiszen Erdélyt mentette fel az oszmán előretöréstől). A krónikák szerint:

„Kinizsi Pál mindkét felől fegyvert kötött vala fel és mint egy oroszlán oly fele vala az viadalban. Valamely felé fordul vala, mind levágja a törököket és rakva vala mind a két keze vérrel. És erős kiáltással bátorítja vala az adakozókat és nódítja vala őket a viadalra.”

Kinizsi a Balkánon, Szerbiában is sikerrel harcolt a török ellen (1481-184 között), mindenhol győzelmeket aratva. Mátyás királyt annak haláláig hűséggel szolgálta, ám uralkodója törvénytelen fiát, Corvin Jánost már nem volt hajlandó támogatni. Mikor Mátyás örököse a kincstárral próbált távozni az országból, Kinizsi utolérte és Csontmezőnél megleckéztette a fiatalembert, visszaszerezve az ország kincseit. Végül 1494-ben agyvérzésben hunyt el, mint korszakának leginkább elismert hadvezére.

2021.03.09.(11:50)