A kegyetlenséget nehéz objektív mércével mérni, mégis kiemelhetőek az emberi történelem elmúlt 5 ezer évének leginkább rettegett és legtöbb félelemmel emlegetett hadseregei, melyekről a legtöbb írott forrás valóban úgy emlékezik meg, hogy hadjárataikban hátborzongatóan kegyetleneknek mutatkoztak. A négyes blog, szokott tömörségével - mely 4 elemből álló ars poeticájában is szerepel - most is 4 érdekességről ír a téma kapcsán.

A középkori japán szamurájhadsereg

A kép forrása: historyanswers.co.uk

A középkori Japánról keveset tanítanak a középiskolákban, noha egy nagyon különleges világot jelentett, főleg a XIII. és XVI. század közti időszakban, amikor az úgynevezett szamuráj-értékrend és szamuráj-kultúra jellemezte ezt a távoli szigetországot. Ekkoriban Japán lakossága parasztokra és szamurájokra oszlott: az előbbiek dolgoztak, de fegyvert nem viselhettek, utóbbiak viszont csak fegyveres szolgálatot láthattak el és soha nem kellett dolgozniuk. A szamurájok életük végéig szolgálták hűbéruraikat, a daimjókat és ha kellett életüket adták értük. Fogságba nem eshettek, ha ez mégis bekövetkezett inkább rituális öngyilkosságot követtek el (ez volt a szeppuku, vagy hasfelmetszés). Az egyes hűbérurak (daimjók) folytonos háborúkat, csatákat vívtak egymás ellen, melyek valóságos mészárszékekké váltak, az előbbi "szabály" miatt és mert még a XVI. - XVII. században is íjakkal, kardokkal harcoltak. (A japán szamurájkard, a katana a legélesebb a világon.) A japán szamuráj sereg 1592-ben a szomszédos Csoszen (Korea) ellen vonult, Tojotomi Hidejosi parancsára, majd éveken át a történelem legvéresebb háborúját vívta meg ott. A szamurájok vérengzéseit számtalan forrás megemlíti, végül 1598-ban a kínai túlerő miatt mégis el kellet hagyniuk Csoszent. Véres emléküket azóta is őrzi Korea.

A hunok serege

A kép forrása: deadliestblogpage.wordpress.com

A Kína távoli vidékeiről Európa felé vándorló hunok, 375-ben lépték át a Volgát, majd a sztyeppei nomád népeket megtámadva népvándorlás-szerű menekülést váltottak ki a Kaszpi tenger vidéke és az Al-Duna közti hatalmas régióban élők körében. Birodalmuk 400 és 450 között a Volgától Európa nyugati részéig terjedt, központja pedig Pannóniában volt. Attila serege sokáig bizonyult legyőzhetetlennek, embereinek vad elszántsága, félelmet nem ismerő agresszivitása, mely gyorsasággal, könnyűlovas, íjász harcmodorral párosult mindig meghozta számukra a diadalt. Ugyanakkor 451-ben, Catalaunum mellett (ma Franciaország) Flavius Aetius római hadvezér egy döntetlen kiharcolása után megállította terjeszkedésüket. Miután két évvel a csata után Attila meghalt és fiai nem tudták már egyben tartani a hun birodalmat, a hunok csillaga is leáldozott. Ám emlékük a mai napig megmaradt, a történelem legkegyetlenebb és legfélelmetesebb seregei közé sorolva őket.

A vandálok hada

Geiserich vandál király Rómát pusztítja. A kép forrás: altmarius.ning.com

A vandalizmus kifejezést a mai napig használjuk, noha nem mindenki tudja, hogy a fogalom névadója egy kora-középkori germán törzs volt, mely a IV. és V. században véres hadjáratok tucatjaiban pusztította végig Nyugat-Európát. A vandálok őshazáját Észak-Európára teszik (a svédországi Vendel vagy a dániai Vendsyssel környékére), ahol a 2. századig éltek. Később délre húzódtak a lengyel területekre, majd 330 körül már Pannóniában telepedtek meg egy fél évszázadra. Komoly pusztító hadjárataikat a 400-as évek elején kezdték meg, amikor a Rajnán átkelve véres harcokat vívtak a frankokkal. Bár létszámhátrányban voltak, mégis sorozatos győzelmeket arattak és felégették illetve lerombolták Trier, Worms, Strasbourg és Rheims városait. A térség csak akkor szabadult meg a vandáloktól, mikor azok az Ibériai félszigeten keresztül Észak-Afrikába vándoroltak, ahol 435-ben végre saját királyságot alapítottak (Karthágó központtal). A Vandál Királyság egyetlen nagy uralkodója, I. Geiserich 455 június 2-án foglalta el és fosztotta ki Rómát. Kegyetlenkedéseik sora és mérhetetlen pusztításuk Róma történelmének egyik legnagyobb traumája volt. A Vandál Királyságot végül a bizánci túlerő győzte le 533-ban és tagolta területüket a Kelet-Római (Bizánci) Birodalomba.

A Mongol Birodalom serege

Mongol harcos. A kép forrása: DEAD LIES PAGE (origo.hu)

A világtörténelem legnagyobb egybefüggő birodalmát a mongolok hozták létre a XIII. században. A Mongol Birodalom fénykorában mintegy 26 millió négyzetkilométert ölelt fel, melynek határai között 100 millió ember élt. A Temüdzsin (Dzsingisz kán) által alapított, majd a további nagykánok által kibővített óriási állam jól szervezetten működött, ám kialakulását véres hadjáratok előzték meg. A mongolok legendásan kegyetlen harcosok hírében álltak, ahol csak megfordultak iszonyú pusztítást hagytak maguk után. Kultúrájuk semmire sem becsülte a könyörületet, sőt azt a gyengeség jelének tartották. A feljegyzések szerint, amikor 1220 tavaszán Dzsingisz kán elfoglalta Szamarkandot, az elfogott katonákat és a város teljes lakosságát a város melletti síkságra tereltette. Az összegyűlt tömeget aztán Dzsingisz parancsára mind egy szálig lemészárolták, majd levágott fejeikből hatalmas gúlát emeltek győzelmük emlékére. A mongolok Európát is megtámadták, pusztításuk Lengyelországban és nálunk, a Magyar Királyságban volt a legnagyobb. Batu kán illetve a korszak egyik legtehetségesebb hadvezére Szubotáj a népesség közel negyedét ölette meg. 

Ha érdekesnek találtad, ezeket is ajánljuk: A 4 legjobb világháborús film, A 4 legnagyobb hadvezér, A 4 legnagyobb vezető, 

2021.03.20.21:05