Az uralkodók, elnökök, vezetők és diktátorok elleni sikeres merényletek mindig komoly hatást gyakoroltak a történelem alakulására. Különösen igaz ez a 4 leghíresebb ilyen gyilkosságra, melyek közül az egyik egy világégést, a másik egy polgárháborút, a harmadik egy 10 éven keresztül húzódó háborúskodást, a negyedik pedig egy új korszakot hozott a későbbi évekre, évtizedekre sőt évszázadokra nézve. Érdemes tehát végigtekintenünk az előzményeiken és történéseiken.

Merénylet Caesar ellen (Kr.e. 44)

William Holmes Sullivan festménye (forrás: Wikipedia)

A bevezetőben említettek közül ez a gyilkosság polgárháborúk előzményeként került említésre. Azon a bizonyos napon ugyanis - Krisztus előtt 44 március 15-én - a Brutus és Cassius vezette összeesküvők 23 késszúrással ölték meg az akkor már másfél éve (45 októbere óta) teljhatalmat birtokló diktátort. A merényletre a Pompeiusz-színház lépcsőin került sor és birodalom-szerte óriási felháborodást szült. A közemberek szerették Caesart és igazából csak a szenátorok akarták halálát. A lakosság bosszút és megtorlást követelt a gyilkosokra, így létrejött a második triumvirátus Octavianus, Antonius és Lepidus részvételével. A triumvírek véres polgárháborúban végül legyőzték az összeesküvőket (Philippi - 42 október 3-23), de köztük is felütötte fejét a viszály, így egy újabb polgárháború következett mégpedig ezúttal Octavianus és Antonius részvételével. Ezt Octavianus nyerte (Actiumi csata - 31), így megkezdhette 40 éves császári uralkodását Augustus néven. Ez végre békét hozott egy 15 éves véres korszak után, mely azzal a bizonyos merénylettel kezdődött.

Merénylet Abraham Lincoln ellen (1865)

A Lincoln-merénylet (forrás: britannica.com)

Időrendben a második nagy merényletre 1865 április 15-én került sor, este 22 óra 30 perckor a washingtoni Ford Színház egyik páholyában, ahol Abraham Lincoln amerikai elnököt közvetlen közelről (hátulról) fejbe lőtte John Wilkes Booth, egy déllel szimpatizáló színész. A gyilkosságra 6 nappal a polgárháborút lezáró appomatoxi fegyverletétel után került sor. A merénylő, a 27 éves John Wilkes Booth bár Marylandban született, egész életében a déli államokkal szimpatizált. A polgárháborús időkben színész lett belőle - és nagy népszerűségre tett szert a fővárosban - de közben folyton összeesküvési terveket szőtt az északi vezetés ellen. (Tervei közt szerepelt korábban az elnök elrablása is.) Végül azon a bizonyos napon több társával (többek közt George Atzerodt és Lewis Powell társaságában) a Ford Színházhoz ment, majd lelőtte Lincolnt (aki csak másnap reggel halt bele fejsérülésébe), majd a színpadra ugrott "Sic semper tyrannis!" (Így járjanak a zsarnokok!) felkiáltással és elmenekült a helyszínről. Az északi katonák 10 nappal később bűntársaival együtt egy vidéki dohánypajtában kerítették be és lőtték agyon.

Merénylet Ferenc Ferdinánd ellen (1914)

Ferenc Ferdinánd megölése (forrás: history.com)

Ferenc József császár 1889-ben vesztette el egyetlen fiát, Rudolfot (aki öngyilkos lett), így örököse Habsburg Ferdinánd lett, testvérének fia. Az 1914-ben már 50 éves trónörökös aktívan vett részt az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikájában. A Szerbiával hosszú évek óta fennálló válság - mely a szerbek által nagy arányban lakott Bosznia 1908-as annektálása (osztrák bekebelezése) óta vált kivételesen feszültté -  1914 júniusában új fejezetéhez érkezett: a Monarchia erődemonstráló hadgyakorlatot tartott Szarajevó térségében. Az eseményre ünnepélyes keretek között érkezett Ferenc Ferdinánd, hogy megszemlélje a csapatokat. A szerb nacionalisták azonban szintén felkészültek a látogatásra, elhatározták a trónörökös megölését. A feladatot az akkoriban csak 19 éves (a húszat csak 1 hónappal később betöltő) Gavrilo Princip vállalta, aki 1914 június 28-án pisztolyával lelőtte a főhercegi párt. A szarajevói tömegben nyitott tetejű autóval haladó trónörököst és feleségét pisztollyal és közelről gyilkolta meg. Principet azonnal elfogták és 20 éves börtönbüntetésre ítélték (ám már 4 évvel később meghalt börtönében tuberkolózis következtében). A merénylet elindította az Antant és Hármasszövetség harcát, az első világháborút.

Merénylet John F. Kennedy ellen (1963)

A Kennedy-merénylet (forrás: theguardian.com)

A Kennedy-merénylet jelentőségét különböző módon értékelik a történészek: egyesek szerint nem bírt meghatározó történelmi jelentőséggel, mások szerint az USA politikai irányváltását hozta. A gyilkosság mindenesetre óriási nemzetközi visszhangot keltett. Azon a bizonyos napon, 1963 november 22-én Kennedy Dallasba látogatott feleségével, hogy részint megpróbálja helyreállítani a helyi demokrata párt egységét, részint beszédet mondjon a kereskedelmi központban (a következő kampány előkészítéseként). Az elnöki konvoj aznap a reptérről az Elm Street -en keresztül haladt volna a Trade Mart épületéhez, ám 12 óra 30 perckor az Elm Streetre kanyarodó, nyitott tetejű Lincoln Continentalt lövések érték. Az autóban a sofőrön, egy testőrön és az elnöki páron kívül a kormányzó és annak felesége is helyet foglalt. A lövések a tankönyvtár ötödik emeletéről érkeztek (81 méter távolságból) és életveszélyes fejsérülést okoztak, amibe az elnök 30 perccel később belehalt. Az elkövetőt, a 24 éves Lee Harvey Oswaldot gyanúsan hamar, a merénylet után 82 perccel elfogták. Kihallgatását máig ismeretlen okból halogatták, így 48 órával később megint csak gyanús körülmények között kiolthatta életét egy Jack Ruby nevű bártulajdonos rendőrségi átszállításakor (ez volt a történelem első, egyenes adású, TV kamerák előtti gyilkossága).

Négy merénylet, négy történelmi jelentőségű gyilkosság. Mindegyik súlyos következményekkel járt: Caesar halála után 15 éves polgárháborús időszak jött, majd Augustusszal a császárkor; Lincoln megölése a déli államokkal szembeni szigorúbb fellépést hozta és a megtorlást, egészen a századfordulóig; Ferenc Ferdinánd megölése az első világháború kirobbanását idézte elő, a Kennedy-merénylet pedig az USA új külpolitikáját (fagyosabb hidegháborút) és a teljes "elmerülést" a vietnámi háborúban.  

2021.05.16.(14:50)